Vezet a szívbetegség

A szegényebb országokban a végzetes kimenetel lényegesen fiatalabb korban következik be, mint a jómódúakban. A jelenség közegészségügyi és gazdasági jelentőségéről a világ vezető szívgyógyászai írtak összefoglaló cikket az European Heart Journal legújabb számában.

Szív- és érrendszeri betegségek következtében évente becslések szerint 16,7 millió ember hal meg, 80 százalékuk alacsony nemzeti jövedelmű országokban. A statisztika alapján a halálozásnak lényegesen nagyobb része következik be munkaképes életkorban Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában, mint az Egyesült Államokban vagy Portugáliában.
A halálhoz vezető betegségek aránya is nagymértékben változik. Bernard J. Gersh és társai példaként Kínát idézik, ahol 1973 és 2005 között a fertőző betegségek okozta halálozás jelentősen csökkent, viszont az agyi katasztrófák vagy a rosszindulatú daganatos betegségek kiváltotta esetek aránya hirtelen megugrott.

A cikk íróinak egyike, az indiai származású Salim Yusuf kanadai professzor felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy miközben a gazdasági-technikai fejlődés ellenére több száz millió ember alultáplált a földrésznyi országban, Újdelhi egyes iskoláiban, ahová a város gazdag lakóinak gyermekei járnak, a tanulók 22 százaléka túlsúlyos, hat százaléka pedig kifejezetten kövér. Hasonló gondok vannak Dél-Afrikában is. Sok a fertőző betegség, például az AIDS, de a nem fertőző betegségek gyakorisága is ijesztően növekszik abban a társadalomban, amelyben 1985 és 2025 között az idősek aránya megháromszorozódott.

A szív- és érrendszeri halálozás legmagasabb Kelet-Európában, Ázsia egyes részeiben, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Nagy különbségek láthatók: miközben a halálozás csökken Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban, növekszik Ukrajnában, Bulgáriában és Romániában.

A változás iránya elsősorban attól függ, hogyan változik az életmód. A fejlődő országokban a társadalmi mozgás az iparilag fejlett országok korábbi időszakára hasonlít. Az utolsó négy évtizedben a szívbetegség előidézte halálozás az Egyesült Államokban évente két százalékkal lett alacsonyabb, ami döntően a kockázati tényezők csökkenésének, nem pedig a betegellátás javulásának köszönhető.

Gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek